Üdvözli a

Szegedfish kft.

tekintse meg aktuális kínálatunk és tudjon
meg többet társaságunkról

RÓLUNK

A SZEGEDFISH Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. fő tevékenységi köre a tógazdasági haltermelés.

A Szeged várostól ÉK-i irányban elhelyezkedő szikes legelőkön 1930-ban Hatolykai Pap István tervei alapján kezdődött el a tógazdaság építése, amely az elmúlt évtizedekben történt fejlesztések eredményeként közel 2100 hektáros halastórendszerré fejlődött. Köszönhetően a különleges földrajzi adottságoknak (mikroklíma, talajadottságok, kedvező vízellátás, stb.) valamint az itt dolgozó mérnökök kutatómunkájának, a tavakban tenyésztett halak kiváló tulajdonságokkal rendelkeznek.

Aktualitások

A SZEGEDFISH Kft. telephelyén 2007 decembere óta megújult formában működik a “Halárusító és Halfeldolgozó” üzemegység. Ennek keretein belül minden ügyfél kiszolgálása megoldott, aki csak saját konyhájára kis tételben szeretne halat az asztalára. A Kft. csak a saját halát dolgozza fel, és minden feldolgozott tétel 24 órán belül értékesítésre kerül. Az igényeknek megfelelően tisztított és filézett halat is árusítunk, a halfeldolgozó kapacitásának erejéig. Ponty egész évben, a többi halfaj pedig időszakosan áll a vásárlók rendelkezésére.

 
 

Árak:

EGYÉB AKTUALITÁS

Vásárolja tőlünk a világ legízletesebb halát!

"Nem a hal a drága, hanem az Ön egészsége!"

Tenyésztett halaink

tukros

Tükrös ponty (Cyprinus carpio L.):

A helyi adottságokra szelektált, önálló tájfajta. Színe zöldesbarna, hasi részen sárga. A tükrös ponty hátán egy sor pikkely található, több nagyobb méretű pikkely pedig a faroknyélen. Oldalvonala szabályos lefutású. testformájára jellemző a magas hát, az. un.”diszkosz” alak. Életképessége kiváló. Tógazdasági nevelési technológiánk alkalmazásával a harmadik évre 1,8-2,5 kg testsúly elérésére képes. Betegségeknek ellenálló, zsírszegény, ízletes és rendkívül jó vágóértékkel rendelkezik. Genetikai adottságai révén az országosan bejegyzett és elismert harminc tájfajta közül a legjobb beltartalmi értékekkel (hús alacsony zsírszázaléka, magas fehérje százalék mellett) rendelkezik. Ennek eredménye, hogy a halgazdaságunkban előállított tükrös ponty uniós földrajzi oltalom alatt áll Szegedi tükörponty néven, illetve készítményei a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy elismeréssel rendelkeznek. A Szegedi tükörponty szaporítása a saját tulajdonú és évi szelekciós felülvizsgálaton áteső genetikai törzsállományból történik, saját akkreditált keltetőben.

busa

Fehér busa (HypophthalmichtysmolitrixCuv. et Val.):

Oldalról erősen lapított, közepes testmagasságú hal, amely közepes húsminőséget biztosít, mert a húsa laza, szálkás és zsírszegény. A fehér busa a szállítást nem viseli el, ezért élve nem értékesíthető. Kifejlett egyedei idősebb korban elérik a 20-40 kg testtömeget is. Szaporodáskor a folyók felső szakaszára vándorol, és nászát ott járja el. Az ikrából az ivadék 1-2 nap alatt kikel. Táplálékának zömét a planktonok és az algák adják. Magyarországra 1963-ban került zsenge ivadék fejlettségben. Természetes vizeinkben és tógazdaságainkban egyaránt előfordul. Újabban a horgászok is igyekeznek gyéríteni létszámukat. Társaságunk szelektált, saját tulajdonú genetikai törzsállományból keltetőházban szaporítja.

amur

Amur (Ctenopharyngodon idellaCuv. et Val.):

Kína északi részén és Szibériában őshonos. Az amur rendkívül jól izmolt, nagy testű, torpedó alakú hal. Jó, zsírmentes húsminőséget biztosít. Melegkedvelő faj, de alkalmazkodik az alacsonyabb környezeti hőmérséklethez is. Növényevő, édesvízi hal. Maximális testtömege 30-50 kg. Május-júniusban a folyók homokos-sóderes szakaszára rakja le ikráit. Az ikrák kelési ideje 27-30˚C-on 32-40 óra. Magyarországon 4-5 évesen válik ivaréretté. Az amur hideg vízben (13˚C alatt) nem táplálkozik, étvágya 20˚C fölött teljesedik ki (naponta testtömegének 100-120%-át képes elfogyasztani). Az amur igen fontos szerepet játszik a káros vízi növényzet elleni biológiai védekezésben. Túlszaporodás esetén nagy károkat okozhat a nádasokban, ami más fajok ívóhelye. Társaságunk szelektált, saját tulajdonú genetikai törzsállományból keltetőházban szaporítja.

csuka

Csuka (Esox Iucius L.):

Az északi féltekén általánosan elterjedt halfaj. Küllemére jellemző a kacsacsőrszerűen végződő, a testhosszhoz viszonyítottan igen nagy fej. Jellegzetes a több sorban elhelyezkedő erős, de hajlékony fogazat, a fogak befelé haladva egyre nagyobbak. A nyelven is apró fogak találhatók. Emberi táplálékként kedvelt, tiszta, fehér húsú, ízletes, de szálkás hal. Húsminőségét, ízletességét befolyásolja a vízminőség. A csuka tipikusan állóvízi halfaj, a gyors sodrású vizeket kerüli. Az ikrások három-, a tejesek kétéves korban ivarérettek. Február-március hónapban ívik, az ikra fejlődése két hetet vesz igénybe. Az egész évben táplálkozó növendék és kifejlett csuka nem tartozik a válogatós ragadozók közé, minden halfajt elfogyaszt, amihez hozzájut. Az egyes vizekben elszaporodó fehérhúsú halállományt csak a csukák segítségével lehet féken tartani. Társaságunk szelektált, saját tulajdonú genetikai törzsállományból, keltetőházban szaporítja.

sullo

Süllő (Stizostedion lucioperca L.):

Nagyobb példányait fogas névvel jelölik. A süllő rendkívül ízletes húsa miatt még magas áron is szinte korlátlan mennyiségben értékesíthető. A süllő Kárpát-medence vizeiben őshonos, viszonylag változatos élőhelyeken fordul elő. A tavakban a homokos, köves helyeket kedveli, ahol a víz planktonban gazdag. Viszonylag kevéssé átlátszó. Halászati szempontból jelentős a víztározókban kialakult süllőállomány. Az ívás 10˚C felett kezdődik március végén, április elején. Tógazdasági és keltetőházi szaporítási technológiák alkalmazásával korszerű módon, nagy létszámú halivadékot lehet előállítani. A süllő a Balatonon nyaralók kedvelt halfélesége. Hasonlóan kedvelt hala a sporthorgászoknak is.

harcsa

Harcsa (Silurus glanis L.):

Közép- és Kelet-Európában, valamint Ázsiában őshonos. A magyarországi halfauna legnagyobb ragadozó hala, esetenként 2 métert meghaladó példányai is előfordulnak. Ízes, szálka nélküli húsa közkedvelt. Pikkelytelen teste aránytalan felépítésű, feje nagy, hát-hasi irányban erősen lapított, szájajakán 2 hosszú és 4 rövidebb bajuszszál található. Többnyire 5-20 fős csoportokban, társasan, a fenék közelében éjjeli életmódot folytat, saját testtömegének 40%-át kitevő halat is el tud fogyasztani. Május végén, júniusban gondosan előkészített „fészekbe” ívik, melyet a hím őriz a három napos kelési időszakban. A kelés után 5-7 nappal a növendék már önálló táplálkozásba kezd. A magyar horgászok körében a harcsa növekvő népszersége tapasztalható. A harcsát tógazdasági tenyésztésre különösen alkalmassá teszi gyors növekedése, szívóssága és táplálékának összetétele. Szaporítására fél-és teljesen mesterséges technológia is rendelkezésre áll. Társaságunk szelektált, saját tulajdonú genetikai törzsállományból, keltetőházban szaporítja.